MR1 – Kossuth Rádió, 180 perc, 2010. február 18., 08:16:24–08:25:18
Nemcsak Angelina Jolie és Brad Pitt szeretnének örökbe fogadni haiti árvákat, a januári földrengés után sok magyar család is úgy érezte, szívesen befogadna gyerekeket. Ha viszont nem vagyunk hollywoodi sztárok, amire azért van egy kis esély, akkor a haiti hatóságokon múlik minden, vagyis rengeteg időbe, utánajárásba, és persze a helyi viszonyokat nézve pénzbe kerülhet egy haiti gyerek örökbefogadása. A Baptista Szeretetszolgálat szívesen segít információkkal, tegnap például idehozták Magyarországra az egyik árvaház igazgatónőjét, aki a lehető legjobb megoldásnak tartaná az árvák örökbeadását. Hamarosan jogi tanácsadás következik a Szociális Minisztérium illetékesekétől élőben, előbb Dull Szabolcs összeállítása:
Alice Bartol, az unokaöccsét és rengeteg barátját vesztette el a januári földrengésben. A katasztrófa után azonban nem volt hosszú ideje a gyászra, az árvaházában lévő 169 gyerek ellátásáról kellett gondoskodnia. A Haitiből tegnap Magyarországra érkező árvaházi igazgatónő szerint, az országban lévő állapotok még annál is rosszabbak, mint a híradóban látszik. Vécét, tisztálkodási lehetőség, és sokszor élelmiszer sincs elég. Alice Bartol nemcsak azért jött Magyarországra, hogy megköszönje a magyarok eddigi segítségét, hanem azért is, hogy elmondja, árváinak biztosan az lenne a legjobb, ha elhagyhatnák az országot. Pontosabban az ott lévő nyomort és kilátástalanságot.
„Nagyon nehéz a katasztrófa után. Előtte sem volt persze könnyű, de nagy baj, hogy a földrengés miatt az árvaházunk egyik épülete teljesen összedőlt. A gyerekek az udvaron alszanak a szabad ég alatt. Most éppen azt próbálom elintézni, hogy valahogyan sikerüljön vécéket építenünk.”
Riporter: – Hány gyerek volt abban az épületben?
„80 gyerek lakott az összedőlt épületrészben, mindannyian lányok. Az árvaházban most összesen 169 gyerek van.”
Rip.: – Azért jött ide Magyarországra, hogy segítse, bátorítsa ezeknek a gyerekeknek az örökbefogadását?
„Igen, ha sikerül minél több örökbefogadást elintézni, azzal jót teszünk a gyerekeknek és az örökbefogadó családoknak is, bármennyire is különbözik a két ország, a gyerekek azt hiszem, könnyen alkalmazkodnak majd. Itt például biztosan járhatnak majd iskolába, és esetleg, a felsőoktatásba is bekerülhetnek, amire Haitin nincs sok esélyük. Az örökbefogadás, itt csak a kormányoknak jelent majd problémát.”
A Baptista Szeretetszolgálat szívesen ad információkat az örökbefogadásról, de a hivatalos ügyintézésben a törvények miatt nem tud segíteni. – mondja Szenczy Sándor, a szervezet elnöke.
Szenczy Sándor: – Azok a szülők, akik nálunk jelentkeztek be, azoknak információt adunk, hogy mindenki magánúton tudja intézni a törvény szerinti lehetőségekkel a dolgait. Tudni kell azt, hogy jelenleg nem egyszerű a helyzet most Haitin, nagyon szigorúak a szabályok, de hogyha valakinek megfelel, akkor magánúton, tehát nem a Baptista Szeretetszolgálaton keresztül, magánúton megkezdheti vagy indítványozhatja ezt, a kérdés mindig az, hogy mind Magyarországon, mind pedig a haiti törvényeknek megfelelően megvannak-e azok az engedélyek, papírok, amivel ez lehetségessé válhat.
Rip.: – Volt arról szó, hogy a baptisták segítségével 50 szülő megismerkedhet a gyerekekkel?
Szenczy Sándor: – Ebben sem tudunk segíteni, hiszen az már az örökbefogadással összefüggő dolog lenne. Mi információt tudunk adni, de effektíve konkrétan abban, hogy hogyan és miképpen kerüljenek ki, milyen módon menjenek ki, milyen lehetőségeik vannak, ebben mi csak információt és tájékoztatást tudunk adni. Hasonlóan a Szociális Munkaügyi Minisztériumhoz, amely szintén egy tájékoztatót adott ki, hogy mindenki csak saját maga tudja ezeket a dolgokat elintézni, ezért a minisztérium is azt mondja a szülőknek, akik náluk jelentkeznek, amit mi is mondunk, hogy mindenkinek magánúton kell elintéznie ezt.
Szenczy Sándor elmondta, hogy felajánlásokkal is lehet segíteni a haiti gyerekeken. A szeretetszolgálat tagjai elkezdték építeni a magyar árvaházat Haiti fővárosában, és az adományokból segítenek újjáépíteni Alice Bartol árvaházát is.
Mv: – Dull Szabolcs riportját hallották. Itt van velünk Katonáné Peer Erika, a Szociális Minisztérium főosztályvezetője. – Jó reggelt kívánok!
Katonáné Peer Erika: – Jó reggelt kívánok mindenkinek!
Mv: – Miért nem lehet örökbe fogadni hivatalos úton, tehát az összeállításban is azt hallhattuk, hogy mindenkinek magánútra kell hagyatkozni, ez egyszerűen azon múlik, hogy nem írtak alá egy nemzetközi egyezményt Haitivel.
Katonáné Peer Erika: – Így van, tehát ez a hivatalos módja az örökbefogadásnak, ugye azt kell tudni, hogy általánosságban külföldről, magyar állampolgár kétféle módon fogadhat örökbe. Vannak olyan országok, ma 80 olyan ország, amely tagja a Hágai Egyezménynek, ez azt jelenti, hogy magyar központi hatóságokon keresztül lehet külföldről örökbe fogadni, és vannak olyan országok, idetartozik Haiti is, amelyek nem tagjai a Hágai Örökbefogadási Egyezménynek, tehát ilyen értelemben a magyar központi hatóság, amely a Szociális és Munkaügyi Minisztériumon belüli központi hatóságot jelenti, nem vesz részt ebben az örökbefogadásban. Természetesen, vannak alapszabályok, ami a riportból is jól kitűnt, hogy a magyar állampolgár, akár belföldön, akár külföldön fogad örökbe, van egy alapfeltétele, hogy a rendelkeznie kell a magyar gyámhivatali határozattal, amely szerint alkalmas az örökbefogadásra.
Mv: – Tehát, még ha magánúton is megy ki valaki és hoz haza egy gyereket, ilyen vagy olyan úton, akkor is a magyar gyámhatóságnál szigorú kritériumokat kell teljesíteni.
Katonáné Peer Erika: – Ugye ezt a magyar családjogi törvény határozza meg, hogy ki lehet örökbefogadó, csak teljesen cselekvőképes, nagykorú személy, aki többek között az örökbefogadási tanácsadáson, felkészítő tanfolyamon részt vett, és nyilvánvalóan személyisége, körülményei alapján alkalmas az örökbefogadásra, és itt van egy korkülönbségnél, a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. Tehát ilyen értelemben a Haiti gyerekek örökbefogadásáról elsősorban a haiti kormánynak kell döntenie, az ottani bíróságnak, és a magyar gyámhivatal, ha ott engedélyezték a gyermek örökbefogadását, akkor gyakorlatilag megnézi természetesen az örökbefogadás magyar feltételeit, beszerzi az ottani hatóság, bíróságnak a jóváhagyását és természetesen még megkeres magyar szerveket is, merthogy ilyenkor kétoldalú tulajdonképpen az örökbefogadás, a gyermek származása szerinti ország is hoz egy döntést, és ezt a magyar hatóság ezekkel a szempontokkal, amit említettem, tulajdonképpen jóváhagyja.
Mv: – Ugye a korkülönbséget jól értettük. Tehát 16 év kell, hogy legyen a korkülönbség és a gyerek és az örökbefogadó között.
Katonáné Peer Erika: – Igen, legfeljebb 45 évvel idősebb, és hogyha testvérpárról van szó, akkor ez az életkor különbség a fiatalabb házaspár, testvérek örökbefogadása esetén pedig az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni, és nyilvánvaló, sokan, sok szervezet adott ki kommünikét, többek között a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia, UNICEF és a Genfi Nemzetközi Szociális Szolgálat is, mint amit már megfogalmazott a 2004-es Cunamit követő időszakban is, hogy nyilvánvalóan a gyermeki jogokra tekintettel kell lenni, hiszen sok gyermeknek a személyazonossága nem beazonosítható.
Mv: – Igen és hallottunk olyan híreket is, hogy azért gyerekeket visznek el kórházakból csak úgy, tehát, hogy beindult a gyerekkereskedelem.
Katonáné Peer Erika: – Így van, tehát nagyon fontos, hogy családi helyzetük tisztázott legyen a gyermekük személyazonossága is, hiszen ha ez a helyzet ez nem kellően, a gyerek érdekében körüljárt, akkor bizony illegális örökbefogadás gyerekkereskedelem fordul elő, és nyilvánvaló, hogy csak azok a gyerekek hagyhatták el az országot, mármint Haitit, akikkel kapcsolatosan, a földrengés előtti engedélyezés már megtörtént a bíróság által, és én is úgy gondolom, és messzemenőleg támogatjuk, hogy elsősorban valóban a gyermekek mentésében, segítésében közreműködő szervezetek tevékenységét támogassa mindenki.
Mv: – Tervezi egyébként a magyar kormány vagy az állam valamilyen kivételes egyezményt, a helyzetre való tekintettel, tehát, magyar szülők is, vagy magyarok is nyilvánvalóan szeretnének örökbe fogadni a világ más tájain is, elég sok szülő gondolkodik ezen, tehát terveznek-e valamilyen speciális megoldást?
Katonáné Peer Erika: – Nem, mert mondom ez a haiti közigazgatási és jogi rendszernek a helyreállításától függ, hiszen azért nemcsak Haiti az az ország, akikkel Magyarországnak nincsen tulajdonképpen kapcsolata, nem indult ilyen örökbefogadása, illetve több olyan ország van, ahogy említettem, amely ország nem tagja a Hágai Örökbefogadási Egyezménynek. Tehát ilyen kapcsolat, örökbefogadás tekintetében nem indult, hiszen ilyenkor mindig a gyermek származási országának van elsődleges kompetenciája, hogy milyen megoldást választ a gyermek sorsának a rendezésében, ez pedig az ő döntésük.
Mv: – Köszönjük szépen! Katonáné Peer Erikát, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjét hallották.
