Magyar Hírlap, 2008. augusztus 27.
Nehéz helyzetbe hozta a hazai karitatív szervezeteket az idén hatályba lépett jogszabály, amely miatt jelentősen csökkent a rajtuk keresztül a rászorulóknak felajánlott természetbeni adományok mennyisége. A szaktárca szerint a változás uniós követelmény.
„Drasztikusan visszaesett a karitatív szervezeteknek felajánlott természetbeni adományok nagysága” – mondta lapunknak a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány fejlesztési igazgatója, Kató Ernő. Szerinte ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy a januárban életbe lépett törvény értelmében ha egy cég ingyenesen átad valamilyen terméket vagy szolgáltatást, azok után minden esetben vissza kell fizetnie a korábbiakban általa levont áfát. „Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha egy vállalat jótékony akar lenni, akkor fizetnie kell az államnak. Több, korábban évekig hűséges adományozónk jelezte: így nem tudják már vállalni a segítséget, mert képtelenek kifizetni az adót. Míg a hazai adományozóktól eddig évente 150–250 millió forint értékben kaptunk természetbeni adományt, ez az idén még nem éri el a 15 milliót” – mondta. Kató Ernő szerint ez azért is elkeserítő, mert a hazai karitatív szervezetek, alapítványok bizonyára több jót tesznek a nemzetgazdaságnak, többet segítenek a társadalmi gondok megoldásában, mint feltehetően az a haszon, amely a jogszabály következményeként adó formájában folyik be az adományok után. Különösen furcsa ez akkor, amikor a szociológusok szerint már csaknem kétszázezer gyermek él mélyszegénységben, sok a hajléktalan és a munkanélküli, a gazdasági helyzetről pedig riasztó hírek érkeznek. Mint mondta, uniós pályázatokkal próbálnak javítani a helyzeten, de ezek nem pótolhatják az így kieső adományokat, amelyeket a rászorulóknak évek óta segélyként juttathattak.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint mivel uniós jogharmonizációról van szó, nincs lehetőség az érintett jogszabály módosítására. Nem ért egyet a tárca magyarázatával a rászorulóknak élelmiszert juttató Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke, Cseh Balázs, ugyanis külföldi kollégáitól úgy tájékozódott, hogy Európa több országában bevett gyakorlat szerint természetbeni adományok után nem kell forgalmi adót fizetni.
Mint mondta, a magyar kormány példát vehetne ezekről az államokról, megoldást jelenthetne a külföldi szabályozások elemzése, esetleg átvétele. „Több beszállítónk is jelezte, hogy az idén már nem adományoz élelmiszert, mert nincs forrása az ezzel járó többletköltség megfizetésére” – mondta Cseh Balázs. Úgy látja, összefogás körvonalazódik a jótékony szervezetek között a törvény – szerintük – igazságtalan paragrafusainak eltörléséért.
„Nem a visszaélések letörése ellen vagyunk, hiszen sejtjük, hogy az áfamentes adományozást sokan adómegkerülésre használták fel, de nem kéne a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Vagyis a megoldás a kiemelten közhasznú szervezetek átláthatóbb működésében és rendszeres auditálásában keresendő, nem pedig az adományozás közterheinek növelésében, s ezáltal a vállalatok valódi társadalmi szerepvállalásának visszaszorításában” – mondta.
Kacsoh Dániel
